|
|||
|
Mert ha kertész leszek fát nevelek... és akkor majd agrár országban élek... mert miért is van kerted... hogy legyen hova kitenni a házban már fölöslegessé vált dolgot? hogy nyáron elvonulj egy fa alá pihenni? Várj csak arról a száradt kóróról beszélsz, amit tavaly vettünk horribilis áron a kereskedésben aztán kiraktuk megszáradni az aszály sújtotta udvarra? Van kertje persze... van kertje annak az anyának, aki négykor kel, hogy aznap is legyen meleg ebéd az asztalon. Mert nyolckor ő már nincs itthon, hanem a munkahelyén áll, robotol, valahol egy vagy két busznyi távolságra a kertjétől, a hajnalban meg lehetne kapálni időpontjától. Messze nem jut eszébe a kert, csak Zsófi akit egy olcsó, utánzat de hannamontánás tolltartóval szerelt le, hogy ne vegye észre a turkálós farmert, meg Peti akinek kell egy edzőcipő, meg a férje, aki ma is két műszakban van, csak este jön haza. Meg a gépek zaja, de legalább vannak zajok, mit számít, hogy ő diplomásként itt kartonozik, nem is vallotta be a drága papírt, mert a végén még itt se kap munkát másfél év után... Négykor fáradtan indul a busz felé, de még bemegy a szupermárketbe, hogy vegyen valamit otthonra... semmi flanc, csak olcsó párizsi, azért itt mert itt volt a legolcsóbbra leértékelve, márkátlan olcsó tejlé, ami csak színében hasonlít az igazira, a legolcsóbb joghurt, hogy a gyerekek egyenek valamit reggelire, és valami olcsó por a mosáshoz, az intelligens fajtát, ami a tévében megy esténként amikor vasal, soha nem látta még a házat, onnan ismeri meg, hogy pont négyszer annyiba kerül,mint az amit bele is kell dörzsölni a ruhákba hogy jó szaguk legyen. Néha fel sem oldódik és néha csomós, de legalább van, és nem is olyan nehéz. Felszáll a buszra, aztán hazaér. Esti szürkület van, csak a kis szobából szűrődik ki fény, a gyerekek vagy tanulnak, vagy tévét néznek. Mire kipakol és eszébe jut hogy megint elfelejtette a karalábét, már felmelegedett a leves, megeteti a gyerekeket és még gyorsan beáztat egy adag koszos zoknit. Aláírja a papírokat, összerendezi a csekkeket, felírja a szülői dátumokat és elküldi fürdeni a gyerekeket. Szigorúan egyszerre, hogy ne fogyjon a víz. Elmosogat, beengedi az urát, megpaskolja a Bodri fülét, ránéz a kertre, megint nőtt a fű, amennyire a hátsó lámpánál látja, majd a hétvégén le kell nyírni. Míg a férje eszik kivasal, elpakol, rendet teremt, kiteszi a szemetet. Aztán beszélgetnek, csendben ketten egy kicsit. Tisztán és fáradtan fekszenek az ágyba... álmukban kapálnak, és robotolnak még egy kicsit, befizetik az adót az ország királyának... Bodri kutya a lábuknál csahol... horkolásuk hangja agr..ként visszhangzik a sötétben... de legalább van kertjük és nemzetközi fizetőeszközük - svájci frank alapon... Csiripiszli Ezt mondogattam a kislánynak... "Mi baj van csiripiszli?" vagy "Mit csináljunk te kis csiripiszli?" A legőszintébben mondom, hogy fogalmam sincs ez mégis mit jelent. De megkérdeztem a mindentudó guglit, és ő felfedte előttem a titkot. Ez egy egy régi magyar édes lepény neve, annak is egy változata. Igazából úgy hívják csíramálé. Milyen érdekes is a nyelv fejlődése. Édesapám, is mindig ezt hajtogatta nekem, én meg elfogadtam. Mindig én voltam a csiripiszli, ha édes voltam, kedves és mosolygós. Ma simán úgy mondjuk "Mi a helyzet te kis süti?" És inkább vagyok mostanában hárpia, mint édes kis gyerekmosoly... Mennyi ilyen étellel kapcsolatos megnevezés van! Édesem, Szívem kuglófjának egyetlen mazsolája, Kis mazsim, Cukorfalat és csiripiszli természetesen! (-; Hát jó, akkor csiripiszli továbbra is zabálni való!
Csábosan mosolyog, de valójában lány! Hu, hát kevés ilyen sértést éltem még meg.. s persze a helyzet úgy kívánta, hogy nem küldhettem el a sörszagot okádó fiút egy melegebb éghajlatra. Pedig őszintén hiszem, hogy megérdemelte volna. Ez kell egyébként a hadilábon álló egómnak, hogy úgy izomból rugdossák olyanok, akiktől a vélemény vérre megy...
S nem számít, hogy részeg ember véleményére nem adunk mert ellentmond annak, hogy részeg ember mindig igazat mond...
|
